Etienne geoffroy saint hilaire biography of christopher
•
Étienne Geoffroy St. Hilaire (1772-1844)
The external world is all-powerful in alteration of the form of organized bodies . . . these [modifications] are inherited, and they influence all the rest of the organization of the animal, because if these modifications lead to injurious effects, the animals which exhibit them perish and are replaced by others of a somewhat different form, a form changed so as to be adapted to the new environment. —G. Saint-Hilaire, “Influence du monde ambiant pour modifier les formes animales” (1833)
St. Hilare was a lawyer who went on to study medicine, and a revolutionary who managed, during the bloody Reign of Terror in France, to save, not only himself, but also his own teachers and fellow students and faculty, from the blade of the guillotine. His first professional appointment, at the Jardins des Plantes in Paris, as vertebrate zoologist, soon became the same position at the r
•
Nature ... tends to repeat the same organs in the same number and in the same relations, and varies to infinity only their form. In accordance with this principle I shall have to draw my conclusions, in the determining the bones of the fish's skull, not from a consideration of their form, but from a consideration of their connections.
Étienne Geoffroy Saint-Hilaire was a French naturalist who established the principle of "unity of composition". He was a colleague of Jean-Baptiste Lamarck and expanded and defended Lamarck's evolutionary theories. Geoffroy's scientific views had a transcendental flavor unlike Lamarck's materialistic views and were similar to those of German morphologists like Lorenz Oken. He believed in the underlying unity of organismal design, and the possibility of the transmutation of species in time, amassing evidence for his claims through research in comparative anatomy, paleontology, and embryology.
Life and early career
Geoffroy was born at Étampes in pr
•
Étienne Geoffroy Saint-Hilaire
Étienne Geoffroy Saint-Hilaire (Étampes, 1772. április 15. – Párizs, 1844. június 19.) francia természettudós, aki megalapozta a "kompozíció egységének" elvét.
Jean-Baptiste Lamarck munkatársa volt, aki kibővítette és megvédte Lamarck evolúciós elméleteit. Geoffroy tudományos nézetei transzcendentális jellegűek voltak (ellentétben Lamarck materialista nézeteivel), és hasonlítottak az olyan német morfológusokéhoz, mint Lorenz Oken. Hitt a szervezetek felépítésének alapvető egységében és a fajok időbeli átalakulásának lehetőségében, és állításaihoz az összehasonlító anatómia, a paleontológia és az embriológia kutatásával gyűjtött bizonyítékokat. Őt tekintik az evo-devo evolúciós koncepció elődjének.
Életpályája
[szerkesztés]Étampes-ban, a mai Essonne-ban született, és a párizsi Collège de Navarre-ban természetfilozófiát tanult Mathurin Jacques Brisson vezetésével. Ezt követően Louis-Jean-Marie Daubenton előadásait hallgatta a College de Franc